-Szia Alice! Mehetünk?-kérdezte Tom
-Hát te meg ki a franc vagy?!-mordult rá James
-Szia, persze mehetünk, ne is törődj vele, mennyünk ! -mondtam
-Nem mész te sehova ezzel az alakkal!-ordította James és megragadta a karom.
-Eressz el!!! -kiabáltam rá.
Abban a pillanatban Tom egy jobb horgost adott Jamesnek. Majd ezt mondta:
-Ereszd el!
-Rossz emberrel kezdtél ki haver!-ugrott neki James
Nem akartam hogy egyik fiúnak is baja legyen ezért közéjük álltam.
-Elég legyen!!! Hagyjátok abba!!
James megsértődve szállt be kocsijába. A kocsiból ki káltott.
-Egy büdös ri*anc vagy! Megérdemled ezt a nyomorékot!-elhajtott
-Istenem ne haragudj, gyere be leápolom a sebed.-mondtam Tomnak
-Jó, de amúgy ki is volt ez?-nézett rám értetlenül
-Bent elmesélek mindent!-mondtam neki
*Bementünk
Leápoltam a sebét majd fel mentünk a szobámba.Gyorsan leszaladtam egy üveg borért és két pohárért.
-Mivel elrontottam az estét , engedd meg hogy töltsek egy kis bort.
-Jólvan, mondjuk itt se rossz!
Nagyon sokat beszélgettünk , nevettünk, ittunk. Egyszer csak azt vettem észre hogy Tom egyre közelebb jön. Nem gyanítottam semmit, addig ameddig le nem smárolt.
Előszőr viszonoztam a csókot, de utána észhez tértem és ellöktem magamtól , majd kérdőre vontam:
-Ez hogy jött neked? -néztem rá csodálkozva
-Tudod nekem már az első nap óta tetszel...
-Tom.. sajnálom de ez nekem még nem megy, még nem tudtam elfelejteni Jamest.
-De én segítek elfeledni!-megfogta a kezem.
-Kérlek most menj el! -vettem el a kezem az ővétől
Szomorúan távozott. Az ajtóban ennyit mondott:
-Én mindig várni fogok rád ... -elment
Felmentem.Pár perc múlva már a könnyek törtek elő belőlem.Nem tudtam mi bajom volt, de nagyon hiány érzetem volt Tom miatt...
Ezért felhívtam.
-Szia !, Ne haragudj, vissza tudnál jönni?
-Persze , de mi a baj? Történt valami?
-Majd elmondom itt ! Gyere!
-Jólvan 10 perc és ott vagyok !
Ebben vártam Tomot: